Napi egy óra mozgás a futópadon segít érelmeszesedés és érszűkület ellen. Legalábbis az egerek már 6 hét megfelelő edzés után szignifikánsan kevesebb jelét mutatták hasonló panaszoknak. Ez az eredménye egy 2003-ban végzett kísérletnek, amelyet magas koleszterinszinttel rendelkező egerekkel folytattak le. Náluk a mozgás révén az érfalak stabilizálódtak, mert nőtt bennük a kötőszövet aránya.

Ez az állatkísérlet alátámasztja, hogy a testedzés az érszűkület folyamatát gátolni képes, és a kutatók meg vannak győződve róla, hogy a mozgás nem csak az egereknél játszik központi szerepet, ha arról van szó, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket megelőzzük, vagy a kóros folyamatokat újra egyensúlyba hozzuk.

A rendszeres testedzés javítja a szív vérkeringését, amennyiben az erekben ellensúlyozza a plakk-képződést, és ezzel megakadályozza az érszűkületet. A mozgás tulajdonképpen úgy hat, mint egy gyógyszer – valójában azonban sokkal többet is tud, és mindezt mellékhatások nélkül. A gyógyszerek csak a szervezet kémiai szabályozó folyamatait befolyásolják. Mozgással ellenben mind a testi funkciók kémiai szabályozása pozitívan befolyásolható, mind azok a fizikális folyamatok megindíthatók az erekben, amelyek az érelmeszesedés ellen hatnak.

Mozgás közben a vér gyorsabban áramlik az erekben, mint nyugalmi állapotban. Ez megelőzi a lerakódások kialakulását az ér belső falán. A felgyorsított véráramlás révén úgynevezett nyíróerők hatnak az érfalakra, amely azt jelenti, hogy a vér alkotórészei az érfalaknak nyomódnak és stimulálják azt. Ezáltal fokozottabban termelődik egy bizonyos enzim, amely a nitrogén-monoxid képződéséért felelős. Ez ugyancsak az érelmeszesedés ellen hat, amennyiben simítja az érfalakat, és javítja az artériák rugalmasságát. Ez a folyamat olyan jelentőséggel bír, hogy 1995-ben a felfedezéséért Nobel-díjat adtak. Amit még nem árt tudni: nincs olyan gyógyszer, amely ezt a folyamatot beindítaná!