„Halódik a nagy múltú csermajori iskola" címmel a Kisalföld napilap a minap foglalkozott a tejipari képzés egykori fellegvárának (Kisalföld, 2012. október 16.) jelenlegi helyzetével. A neves szakiskola épületei napjainkban üresek, talán csak a havi egy oda szervezett felnőttképzés emlékeztet a valamikori szebb napokra.

– Nem az iskola haldoklik, hanem egyszerűen kevés a tanuló a tejipari képzésre – kommentálta októberi cikkünket Firtl Mátyás országgyűlési képviselő (a képen balról a második), aki az előző fenntartó, a megyei közgyűlés keretében a csermajori intézményt felügyelte. A politikus kijelentette, a csermajori és fertődi iskolák összevonása mindenképpen sikeresnek tekinthető.

– Alig tizenkét kilométeren belül két intézmény külön-külön adminisztrációval nagy luxusnak számít napjainkban. Így a racionalizálás jegyében fogtunk hozzá akkoriban a két intézmény összevonásához. Hangsúlyozom, ma is eredményesnek tartom a megyei közgyűlés döntését. Ezen túl Wellner Andrea igazgató olyan szakmai programot tett le az asztalra, amit mindenképpen támogattunk – fogalmazott Firtl.

Hozzátette, csak a két intézmény vezetési struktúráinak átfedéseit szüntették meg, szó sem volt a csermajori iskola kiürítéséről vagy a tanműhely bezárásáról (utóbbi jó ideje nem működik). – Arról sem született külön döntés, hogy a teljes elméleti képzést átvisszük Fertődre. Az, hogy ez napjainkban így alakult, csak a tanulólétszám csökkenésének köszönhető – tette hozzá. Elmondta még, a csermajori intézmény az összevonás után is előremutató fejlesztésekbe kezdett, elég csak a tangazdaságra és a turisztikai hagyományőrző és szakmai elképzelésekre utalni. – Úgy vélem, az igazgató és a közös intézmény szakmai elismerései magukért beszélnek, például idén sajtlovaggá ütötte a szakma az intézményvezetőt, de az iskolába kivitt sajtnapok sikerét is felhozhatnám példának – mondta az országgyűlési képviselő.

Firtl Mátyással szemben egészen más véleményt fogalmazott meg többek között Hoffer Ernő, aki 1978-tól egészen 2011-ig volt az iskola pedagógusa. Mint mondta, utolsó éveiben nem jól mentek a dolgok Csermajorban.
– Elkeserítő volt látni, ahogy a tejipari képzés legjobb szakemberei mennek el az iskolából – fogalmazott a pedagógus.

– Tény, hogy a gyermek is egyre kevesebb volt, ám az összevonás szerintem nem két egyenrangú iskola között jött létre, hiszen Fertődön nem voltak meg a feltételei a tejipari szakma oktatásának. Mégis azt az iskolát részesítette előnyben a vezetés – mondta Hoffer Ernő. Hangoztatta, szkeptikus a tejipari képzés jövőjét illetően, főleg egy leállított tanüzem mellett. – Meg kell jegyeznem azonban, az egész iskola bármikor újraindítható, amennyiben szükségessé válik – mondta.

Sajtünnep: A rendezvénnyel a csermajori iskola renoméját is növelik. fotó: kisalföld-archívum

Hasonlóan keserű véleményt fogalmazott meg Varga Ferenc. A tanüzemben is oktató pedagógus 1993 és 2010 között dolgozott Csermajorban. Elmondta, vele együtt több szaktanár hagyta el a csermajori iskolát. Hangsúlyozta, nem gondolja, hogy az összevonásnak, a csermajori intézményt tekintve, szakmai indokai lettek volna.

– Véleményem szerint rossz húzás volt az elméletet is Fertődre vinni, ezáltal szinte visszafordíthatatlanná tenni a szakiskola leépülését – jelentette ki Varga Ferenc.

Nem látja ennyire élesnek a jelenlegi helyzetet Somogyi Imre, aki 2008-ig negyedszázadon át igazgatóhelyettesként működött Csermajorban.
– Nem tisztem megítélni a csermajori–fertődi összevonást, ám a témához mindenképpen hozzátartozik, hogy a gyermeklétszám csökkenése mellett az is a szakképzés ellen szól, hogy manapság a multik nem igénylik a hosszú évek alatt kiképzett tejipari technikusokat – mondta az egykori igazgatóhelyettes. Mint hozzátette, napjainkban az éppen Csermajorban folyó felnőttképzésnek van nagyobb jövője, hiszen azoknak a kis cégeknek, melyek ebben a szakmában a piacon akarnak maradni, ki kell képezniük munkatársaikat. A felnőttoktatás 2009 végén kezdődött Csermajorban, a 600 órás tanfolyamból 200 órát itt vesznek fel a jelentkezők. – Ebben a hónapban már a negyedik évfolyam indul. A nappali képzés anyagát tanulják. Az ország minden részéből érkező felnőtt diákok részére sajnos hátránynak érzem a tanüzem bezárását, ám a szakmai gyakorlatot ezek a tanulók saját cégeiknél is megszerezhetik.

– Fénykorában Csermajor képezte az ország legjobb tejipari szakembereit, de az ágazat hazai mélyrepülése úgy tűnik, e nagy múltú intézményt is padlóra küldheti. Nagy a bizodalmam abban a kézművesképzésben, melyet az intézmény jelenlegi vezetője és vélhetően januártól az új fenntartó is támogat – jelentette ki Somogyi Imre.

Kisalfold.hu