>> HírekOktatásNéptáncHanság Néptáncegyüttes

Hanság Néptáncegyüttes

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)
Hanság Néptáncegyüttes Kapuvár Hanság Néptáncegyüttes Kapuvár

Népművészet támogatására létrejött alapítvány

Hanság Néptáncegyüttes

9330 Kapuvár Fő tér 10

Számlaszámunk: 58900040-10017887

Koloszár Jánosné művészeti vezető

 

A kapuvári emberek szerettek táncolni. Táncoltak a lakodalmakon, mulatságokon, keresztelőn. A bálokat, mulatságokat mindig a verbunkossal nyitották meg.

nepviselet kapuvarFormája több szakaszos, leggyakrabban „lassú” és „friss”11.

Sokféle változata terjedt el hazánkban. Nevét vagy a faluról kapta vagy a táncosról, aki a legszebben táncolta. Kapuváron azt a változatát táncolták, amely KAPUVÁRI VERBUNKOS néven terjedt el, s amely minden valószínűség szerint a 18. század végén és a 19. század elején alakult ki és lett a farsangi bálok nyitótánca

Az első nagyhírű sarkantyús Kiss Vámosi József volt. Még 63 éves korában is pengette a sarkantyúját a „Gyöngyösbokrétában,” aki a verbunkost egy régi öreg sarkantyústól tanulta.

1896-i Milleneumi ünnepségekre, pesti vendégszereplésre hívták meg őket. A kapuvári verbunkosok eleget tettek a meghívásnak és táncuk lett az ünnepségek egyik fénypontja.

 

Az első díj megnyerését a tánc mellett nyilván a népviselet is lehetővé tette, mert a nézők már nemcsak a férfi viseletet, ami:

  • ragyogóan fényes feketecsizma
  • fekete glott kötény
  • fehér rojtos bőgatya
  • dús, szalagdíszekkel ellátott puruc
  • gyönyörűen hímzett „ümögök”
  • sztrigán sapkákból állt,

hanem már az ennél sokkal díszesebb női viseletben is gyönyörködhettek. A férfiak mellett itt már a nők is szerepeltek17.

Igaz, a verbunkosnál a körben táncoló férfiak mögött csárdáslépésekkel mozogtak.

női nepviselet kapuvarNői viselet:

  • gyönyörűen keményített fehér fodros ingek
  • ráncbaszedett selyemkendők, tilánglik, melyet színes csatossal kötöttek le
  • szebbnél szebb, különféle színű ráncbaszedett felsőszoknyák (selyem, bársony)
  • színes kötények (mindig a szoknyához illő)
  • vakítóan fehér rücskös harisnyák
  • piros csatos cipők.

 

Olyan szépek voltak, hogy gyönyörködni lehetett bennük és egy cseppet sem volt meglepő, amikor egy néző megjegyezte:
„Ha az angyalok ruhában járnának, akkor biztosan kapuvári viseletben pompáznának”
- 1928. augusztus 15-től 20.-ig az Országos Faluszövetség Kapuváron rendezte meg a nagyszabású „Mezőgazdasági, Ipari, Kulturális Kiállítást”. Az iskolák termeit az uradalom és a nagygazdák és az iparosok termékei töltötték meg, bemutatva nagyszerű termékeiket. A kiállításon azonban a legnagyobb sikert a kapuvári táncosok augusztus 20-án bemutatott verbunkosa aratta, ami annyira megtetszett a kiállítás vendégeinek, köztük József főhercegnek, hogy egy Budapesti vendégszereplést helyezett kilátásba.

 

A táncosok a fiúiskola előtt a szabadtéri színpadon táncoltak. A főherceg, szereplés után magához hivatta Kiss Vámosi Józsefet, a táncosok sarkantyúsát és azt kérdezte tőle:
- Ha meghívnánk a táncosokat Budapestre táncolni eljönnének-e?

A sarkantyús válasza: Ha őfelsége akarja, szívesen elmegyünk.kapuvari neptanc

 

 

Az országban egy mozgalom kezdett kialakulni. Tagjai a múltba fordulva azt tűzték ki célul, hogy felkutatják a régi táncokat, a népviseleteket és színpadra állításukkal megismertetik, népszerűsítik azokat. Ez volt az un. „Gyöngyösbokréta” mozgalom.

Az új mozgalom elindítója és irányítója Paulini Béla budapesti író, hírlapíró volt. Paulini bejárta az egész országot, felkeresve minden vidéket, falut, várost, s ahol régi tánc nyomára szép népviseletre akadt, ott gyöngyösbokréta néven tánccsoportot szervezett. Mivel a kapuvári táncosoknak jó hírük volt, ezért Kapuvárra is ellátogatott. S amikor Kapuvárra érve meglátta a templomból kijövő fiatalok pompás színes népviseletét, szeme szája elállt a csodálkozástól, annyira megtetszettek neki a színes ruhadarabok, hogy azonnal megkezdte a gyöngyösbokréta megalapítását. Elhatározását megerősítette a verbunkos látványa.

1931. augusztus 20-án 6 órakor indultak Budapestre vonattal. A csoport vezetője Vámos Ferenc községi főjegyző volt. Budapesti szereplés tehát nemcsak a tánccsoport ügye volt, hanem Kapuváré is. A rangos szereplés ugyanis nemcsak a tánccsoport, hanem a község hírnevét is növelte. Paulini Béla Budapesten a Keletibe várta a csoportot és vezetésével mentek szálláshelyükre a Fiumei úti be- és kivándorlók otthonába. A szereplés előtti időt városnézéssel és próbákkal, töltötték.

A gyöngyösbokrétások a Budapesti szereplések mellett otthon is felléptek néhányszor. Egy ilyen szereplés annyira megtetszett Soós Géza hercegi jószágkormányzónak, hogy Kiss Vámosi Józsefnek, aki igen elnyűtt csizmákban sarkantyúzott, Medgyesi János kapuvári aranyérmes csizmadia mesterrel 1 pár gyönyörű csizmát készíttetett, melyekre sarkantyút is veretett.

3. Népi Táncegyüttes
Kapuvárt 1945. március 29-én érte a felszabadulás. Ahogy az emberek előjöttek a bunkerekből, megkezdték az új életet építeni, a normális élet megkezdése után a kulturális életben is megkezdődött a pezsgés. A fiatalok birtokba vették a vár használható helyiségeit, és ott tartották összejöveteleiket. Ezen az összejövetelen határozták el, seregszemlét tartanak, így felújították a gyöngyösbokrétások régi táncát, a verbunkost. Vida Ferenc a tánccsoport tagja vállalta a tagok betanítását.

Hamarosan megalakult, az új együttes, 9 férfi és 9 női tagból.

Népi Táncegyüttes néven.
1950-ben az együttesek életében sok probléma adódott ezért 1951-ben újjá kellett alakítani. Először is a réginél jobb anyagi bázist kellett biztosítani. A párt és tanácsi szervek ezt a bázist a Kapuvár és Vidéke Földművesszövetkezetben találták meg.

Az újjáalakult táncegyüttest Szövetkezeti Népi Táncegyüttesnek nevezték.

Az újjászervezett szövetkezeti együttes 1952-ben vált fellépésre alkalmassá. A táncosok hónapok nehéz munkájával, próbákkal megtanulták a régi táncokat és kialakították a műsorukat. Állandó műsoruk nekik is, mint elődeiknek a lakodalmas, verbunkos, páros, felugrós, szabad csárdás volt.

Az új táncok betanítására Vida Ferencet, sarkantyúsnak pedig Axnix Istvánt kérték fel.

1955. augusztusában Győrött lettek elsők, egy megyei szövetkezeti versenyen s a kapott pénzből táncos ruhát és csizmát vettek. A sarkantyús olyan csizmát kapott, amire rávasalták a sarkantyút.
Augusztus 20-án a táncegyüttes tagjai Tatán nemzetközi Szövetkezeti napon köszöntötték a lelkes több ezres közönséget.

A szövetkezeti táncosok sikerei 1956-ban is folytatódtak.

Az erdészetnél működő MEDOSZ táncegyüttes tagjai, akiket Tarsoly Attila oktatott, hosszas viták, tárgyalás után 1956 tavaszán a Járási Művelődési Otthon felügyelete alá kerültek és az ott lévő más művészeti csoportokkal együtt tevékenykedtek. Próbáikat ők is az Éhn vendéglőben tartották. A MEDOSZ együttese a gartai kultúrházban, majd a II sz. Általános Iskola tornatermében adott sikeres műsort.

Az együttesek munkáját nehezítették az 1956-os események.

1957 tavaszán Wacha Antal győri tánctanár vette át a szövetkezeti együttes vezetését.

1962, Kapuvár 800 éves évfordulóján a Járási Népi Együttes táncosai és a Szövetkezeti Népi Együttes együtt készültek színpadra vinni a Hany Istók című táncjátékot. Kapuvár népi nevezetessége a 18. századbeli Hany Istók regényes története. A Hanyban talált fiú, akit szülei otthagytak és a természet adott neki otthont.

A két táncegyüttes, a Járási Művelődési Otthon együttese és a Szövetkezeti Népi együttes egyesülésére a Hany Istók című táncjáték közös felkészülése adott alkalmat. Így született meg rövid idő alatt a táncjáték. Az 1962-es évet nemcsak a táncjáték sűrű próbái tették igen mozgalmassá, hanem a sok szereplés is.

A Hany Istókról szóló eredeti népmese változatokat Faragó Sándor múzeum igazgató gyűjtötte össze. Meséjét egy kapuvári munkaközösség közreműködésével Wacha Antal és Volly István írta.

Zenéjét korabeli dallamok felhasználásával, Volly István szerezte. A táncokat Wacha Antal és Tarsoly Attila tanította be. Az előadásban közreműködött a kapuvári vegyeskar Horváth István karnagy és a szövetkezeti népi zenekar Rupa István prímás vezetésével. A díszleteket Varga András tervezte.

4. Kapuvári Szövetkezeti Népi Együttes

Az első ausztriai vendégszereplés 1964. július 31-től augusztus 4-ig tartott. A táncosok Siegendorfban, Mörbisben, és Ruszton szerepeltek. Szereplésüket mindenütt a közönség szeretete kísérte. Az együttes tagjainak nagy élmény volt az osztrák emberek szívélyes magatartása, s az a szeretetteljes fogadás, amelyben részesítették őket. Az első szereplést augusztus 29-től 31-ig az osztrák táncosok viszonozták. A mörbisi táncosok és a siegendorfi tamburazenekar látogatott el hozzánk. Augusztus 29–én a két osztrák együttes a szövetkezeti táncegyüttessel közösen igen nívós műsort adott a Rába szálló kerthelyiségében. Másnap, augusztus 30-án Csornán szerepelt együtt a két együttes. November 6-án pedig az új Művelődési Központ átadásán adtak műsort, melyet a Kisalföld így kommentált:

„A legszebb élményt a kapuvári Szövetkezeti Együttes Tánccsoportja nyújtotta. Jól kidolgozott táncai ,- Sarkantyús, Lányok-legények, és a Rábaközi képek ,- színvonalas produkciók voltak. Előadásukat színpompássá tette a gyönyörű kapuvári viselet.”

5. ÁFÉSZ táncegyüttes

Az ÁFÉSZ Néptánc együttes szerepléseinek nagy részét is a helyi és környékbeli fellépések tették ki.

Az 1978-as évben nagyon sok rangos szereplés volt, sokat vissza is kellett utasítani időhiány miatt. Szerepléseinket február 24-én Csehszlovákiában, Nagyme-gyeren kezdtük, ahol Nemzetközi Szövetkezeti Napokon vettünk részt. 1978. március 11-én és 12-én a Nagykanizsán rendezett Területi Néptáncfesztiválon léptünk fel, s onnét kerültünk az országos döntőbe. 1978-ban ismét Illmitzben szerepeltünk egy nemzetközi Néptánc fesztiválon, majd kirándulást tettünk Bécsbe.

Június 10-én Ifjúsági Nagygyűlésen, június 16-17-én Csehszlovákiában, Myjavéban szintén nemzetközi fesztiválon léptünk dobogóra bolgár, nyugatnémet, szovjet, román, lengyel, olasz együttesek társaságában. Június 24-25-én Csornán, minősítő fesztiválon "ARANY" minősítést kaptunk. Ezek után merült fel a kérdés miért nincs neve a csoportnak. Így került megválasztásra a Hanság név.

Nyílvánosan tehát a csornai szerepléssel kapcsolatban nevezték először a kapuvári tánccsoportot Hanság Táncegyüttesnek.

6. A „Hanság” Néptánc együttes

Attól kezdve hivatalosan is így szerepelt.

Másnap, június 25-én a Rábaközi napok esti záróműsorán a Kisalföld szerint:

"Utólsóként a kapuvári lakodalmast láthatta a közönség a Hanság Táncegyüttes előadásában. A kapuváriak a vastaps mellett elnyerték a hagyományőrző kategóriában az 1978-as fesztivál serleget is".

1991 óta hivatalos neve:

7. Néptáncművészet támogatására létrejött alapítványHanság Néptáncegyüttes Kapuvár

A mai együttes 1989 óta működik, Európa több országában szerepeltünk sikerrel

75. évfordolóra a „Hany Istók” című táncjátékot mutattuk be.

 

 

Megjelent: 1781 alkalommal
Egy LikeKövess

Kapuvár információs portálja- Infókapuvár - Helyi hírek információk Kapuvárról

 

Legyen Öné az 1. hely!

Szeretné, ha cége, vállalkozása a lista elejére kerüljön?
Hívja a 0620 9459 416-os számot!

 

A hónap videója

Híre van a kapuváriak számára?

  • Tel: +(36) 20/9459-416hire van Kapuvár számára?
  • Email: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.